Afganisztán, erkölcsi törvény. 2024/08/25 karikatúra a CTXT-ben
2021-ben a tálibok átvették az irányítást Afganisztán felett, és az USA felgyorsította a bejelentett csapatkivonást, amikor a de facto kormány létrehozta az "erény terjesztésével és a bűn megelőzésével" foglalkozó minisztériumot.
Emlékszem, hogy akkoriban és több napon keresztül különböző elemzők, akik előző nap még a járványok szakértői voltak, átváltoztak tálibológusokká, akik azt mondták nekünk, hogy ez az új tálib csoport kevésbé rossz, és hogy nem fog olyan rosszul viselkedni, mint a múltban, de majd meglátjuk.
Zabihullah Mudzsahid, a tálib vezér szóvivője akkoriban még azt is mondta, hogy "nem lesz bosszú", és"iszlám befogadó kormányt" ígért - el kell ismerni, hogy ők a fekete humor mesterei.
Kevesebb mint egy évvel később, 2022-ben a tálib hatóság sürgősségi rendeletet adott ki , amely "további intézkedésig" megtiltotta a nők felvételét az állami és magánegyetemekre az egész országban.
Most új törvényeket hoztak, miután a legfelsőbb vezető, Hibatullah Akhundzada jóváhagyta őket, hogy "szabályozzák" a mindennapi élet olyan aspektusait, mint a zene, a tömegközlekedés, a borotválkozás és az ünnepségek. És a nők ismét vesztésre állnak, senki meglepetésére.
A minisztérium honlapján közzétett 114 oldalas dokumentum a bűnről és erkölcsről szóló törvények első hivatalos nyilatkozata Afganisztánban. Az intézkedések között szerepel az a tilalom, hogy a nők hangját ne lehessen hallani nyilvános helyeken, és arcukat ne lehessen látni az utcán.
Az intézkedések nagy része a nőket érinti, akik számára a jövő kilátástalannak tűnik. Kötelesek eltakarni az arcukat és a testüket, hogy"nekeltsenek kísértést", tehát"nem viselhetnek vonzó, szűk vagy feltáró ruházatot". A kozmetikumok és parfümök viselése is tilos, hogy megakadályozzák, hogy"a nem muszlim nők öltözködési stílusát" utánozzák.
Az ENSZ szerint "az afgán lakosságra vonatkozó jelentős korlátozásokat részletező, 35 cikkelyt tartalmazó, önkényes és potenciálisan súlyos végrehajtási mechanizmusokkal rendelkező, "az erkölcs előmozdításáról és a bűn megelőzéséről szóló törvény" ratifikálása, valamint a tálibok által a nőknek a nyilvános beszéd és a meztelen megjelenés tilalma "nyugtalanító jövőképet" nyújt Afganisztán jövőjéről.
Minden, amihez az USA hozzányúl, ugyanígy végződik, vagy még rosszabbul. Amióta az USA 2001-ben megbuktatta Mohammad Omart, akit az első afganisztáni háború (1978-1992) során gazdaságilag és katonailag is támogatott, mert nem volt hajlandó kiadni Oszama Bin Ladent hivatalos kiadatási kérelem nélkül, több mint 150 000 ember halt meg, és a Brown Egyetem 2019-es tanulmánya szerint a jenkik mintegy 978 milliárd dollárt költöttek el.
